Pénteken órák után lementünk Anettal a mentorba. István kielemezte a tesztünket, és egy jót beszélgettünk vele. Megajádékozott minket a könyvével, amit arról írt mikor kint volt Indiában hosszabb időre filmet forgatni. És így derült ki hogy ő operatőrként dolgozott. Hát az állam leesett, nagyon izgatott lettem. Én is szeretnék egyszer a port.hu-n külön oldalt, na jó az IMDB-n jobban. :D  Éés ami még tökjó, hogy nagyon szeretné ha csinálnánk a mentorban egy kiállítást a képeimből. o.o Kicsit így: :O 
Aztán a mentorból nem is mentem haza, hanem Anettékhoz mentem. Este pedig visszajöttünk keszthelyre, hogy elmegyünk 5be. Be is ültünk, de nem volt semmi szóval inkább átmentünk Nempadlásba. Ott összetalálkoztam a Verával, beszélgettünk, jó volt látni.
Ma pedig ilyen punnyadós nap volt. Dél körül keltem és szerintem megnéztem vagy 100 részt különböző sorozatokból. Este meg Milán hívott hogy mennyünk el valami ismerősének a divatbemutatójára a színházba. A nő festi a ruhákat... Hát rendhagyó volt a dolog rendesen, elég furcsa és érdekes... nem tudom mi a véleményem az egészről. Kicsit gyerekesnek érteztem és nem teljesnek. Hát olyan 'jó hogy ilyet is láttam' érzés.
Holnap Petrának csinálunk portfóliót, de reggel még Anettal takarítás. Nincs kedvem a holnaphoz. Asszem utálom a vasárnapokat. 

Christiannal elkezdtük szervezni az általános iskolai osztálytalálkozót. El is küldtem iwiwen az üzit, és  egész sokan visszaírtak már hogy de örülnek, és szívesen jönnek. Szóval nagy az öröm. A kedvenc válaszüzimet be kell másolnom:
Szia!
Nekem a feb. 20 lenne a jobb mert 27-én disznó vágáson leszek!Szolok a Zsuzsinak.
Addigis szia!
Imádom Janit, akkora arc! :D
Holnap megint rohadjunkszét órák lesznek. A mai lazuláshoz képest. Szerda az istenkirály nap, semmilyen órák vannak és egész nap röhögés megy meg a hülyülés Szekiékkel. Ma meg néztük Anettal a buborékfiú viselkedését, hátha vannak árulkodó jelek. Hát csak annyi volt, hogy szegény kimaradt a 'mnőfiúvagyok' körből. :( Szegény. Pedig tényleg annyira próbálkozott. 
Hajajj van amúgy mert nemsokára el kell már küldeni a felvételi jelentkezést, és totál para úgyérzem nem vágom az egészet, és nem fogok normálisan megjelölni semmit. xD Minek jelölöm meg a MOME-t már azt sem tudom. Hogy tapasztalaot nyerjek. HÁT köszi, de tényleg! Mindegy, tényleg meg kell próbálni, hát ha csak rám várnak. xD
Itthon hagytam a tesicuccom, és a tanár erre behozza így két hét kihagyás után a floorball ütőket. Hát agyfasz, muszáj volt ruhában beállnom. Mindenki örült, persze főleg akik az én csapatomban vannak. 8D Nyertünk is. :P
Ja igen! Holnap végre kijelölik a korcsolyapályát a Balcsin, szóóval pénteken megbezséltük Rékával hogy lemegyünk hokizni. Remélem gyorsan végzünk a mentorban. Ezt még meg kell dumálni.
Ja és továbbra is QAF őrület van. Folyton csak BrianBrianBiraaaan. (L)

És nem lehet abbahagyni a hülyeségek terjesztését az én egyetlen édes drága szakállatnövesztett Brad Pittemről?! ISZONYAT

Péntek reggel felmentem anyával Pestre. MOME nyíltnap volt. El akartam menni mindenképp, hogy meglássam mit vesztek azzal hogy nem jelentkezem oda. Mármint... tudom mekkora esélyem van oda bekerülni. Semennyi leginkább. De muszáj volt elmenni, hogy legalább lássam hogy nem is olyan jó mint amennyire gondolom. Szörnyű, hogy mégis mégjobban beleszerettem?? Csodálatos volt az egész. Fél11-től 5ig ott voltunk. Az egész nap olyan volt, mintha mesében lennék. Úgyértem az oktatók, a stúdió, a labor, az emberek...mintha mindenki oda tartozott volna. Mindenki szimpatikus volt, mindenki olyan hasonló és mégis egyedi. Amikor egymásranevettünka másik Beatles-es táskás lánnyal, hogy megismertem Kristófot, Jónást... mikor a már odajáró diákok levetítették a munkáikat és beszéltek róla... Imádtam. Sokan voltunk mégis kevesen. És 1000% hogy beadom a portfóliómat mikor be kell, nem vesznek fel, de mégis bízom benne. És ha most nem akkor majd jövőre vagy 5 év múlva. Nem érdekel, de én egyszer oda fogok járni.
Persze ott volt Bence, és meglepetésképpen Tomi is... semmi gáz túléltem.
Ja meg párszor SP is elrobogott megmutatva érziki szenvedő telefonálós oldalát. Hogy oda ne rohanjak.
Beszélgettünk az egyik legszimpatikusabb tanárral Arionnal, meg aztán egy másikkal lenn a laborban. És mindent megjegyeztem, és nem felejtek így majd csak felvesznek egyszer. :))))

Anya húgánál és a vőlegényénél aludtunk, és másnap még mentünk pár helyre. Attila és én bementünk a CSI interaktív kiállításra. Megoldottunk két bűnesetet, jó volt nagyon. A38-on kajáltunk, persze apa pont nem dolgozott. ALLEE-ban voltunk délután és pont bombariadó volt. Kellemes volt minden. MOME-t akarom újra.

Szünet. Végre... Holnap végre meglesz a megnyitó. Mostmár tényleg...Aztán szerdán fel pestre Gabrielhez (már olyan fura így hívni.) és jön Guliver is. Dejólesz. Amúgy annyira elszoktam a blog írástól nem tudom már hogy kell. De a laptop úgyis meggától a folyamatos gondolatmenettől mert nemjó a space ezért ctrl+v-vel illesztgetem be a szóközöket. Hatalmas élmény, tényleg:D
Múlt hétvégén itt volt Orsi (gabriel,érted) megint nagyon jó volt. Főleg a horrormúzeum. Ott aztán összerohadt bennünk minden a félelemtől... Soha többet asszem xd
Megmegmeg vasárnap megnéztünk két 'tinivagyokhülyevagyok' filmet. Orsi ordított már a tv-vel szinte xd nagyon kész volt.
Nahát mi volt még?
Van valami ami nagyon van... de nem történik semmi és kikészít. csak egy szó kellene: igen. És boldogok lennénk, de ő ezt nem is tudja... áááá

fotóblog: http://lennonmydrug.blogspot.com

Elmentek a németek már egy hete, de még mindig a hatása alatt vagyunk. Lazán életünk legszebb 10 napja volt, kissé könnyes volt a búcsú. Szar ez a távolság. Megőrülök...mindegy.

Október 27.-én kiállítás megnyitó, mindenkit szeretettel váárunk Keszthelyre a színházba.  18:00

okéennyi